A Boldog párkapcsolat titkai

Kedves Olvasó, ha a párkapcsolatoddal való elégedettségedet egy 1-10-ig terjedő skálán el kéne helyezni, hova helyeznéd?

                            |——-|——-|——-|——-|——-|——-|——-|——-|——-|

             (rossz)  1       2        3        4       5        6        7       8        9      10 (ideális)

Ha valóban őszintén válaszoltad meg a kérdést, akkor talán kissé tudatosodott Benned, hogy valóban jól érzed e magad a kapcsolatotokban, vagy bevallod magadnak is, hogy nem az igazi, ahogy működik a kapcsolat, és talán eljött az idő a változtatásra!?

Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről a párválasztáshoz, párkapcsolathoz való viszonyulásodat:

  • A párválasztásnál kellő önismerettel és megfelelő önértékeléssel rendelkeztél magadról? Úgy érzed egy szinten vagy a pároddal? Magaddal egyenrangú félnek tartod? Nem értékelted alul magad? Ha nem tartod magad elég értékesnek a másikhoz képest, akkor nagy valószínűséggel alul fogsz választani és beéred egy Nálad alacsonyabb „kategóriába” tartozó párral is. Ha nem egyenrangúak a felek, az konfliktusokhoz vezethet.

  • Felnőtt, érett embernek tartod magad, aki egyedül is képes lenne megállni a helyét az életben, aki egyedül is képes lenne megadni magának az érzelmi biztonságot? Vagy talán csak azért van szükség társra, mert valamilyen benned lévő hiányt akarsz pótolni vele? Esetleg csak azért van rá szükséged, hogy ne kelljen szembenézned a valódi önmagaddal?

  • Ismeritek egymás szeretetnyelvét? Tudod, mire van leginkább szüksége a párodnak? Az elismerő szavakra, a minőségi időre, az ajándékozásra, a szívességekre vagy a testi érintésre? Ha tudjuk mi fontos a párunknak, az erősítheti a kapcsolat zökkenőmentességét is.

  • Megfelelően működik köztetek a kommunikáció? Minden felbukkanó problémát, sérelmet kimondasz, és átbeszélsz a pároddal? Vagy talán gyűjtögeted azokat magadban és ha már túlhevült benned, akkor robbansz, mint egy bomba?

  • Játszmáztok? A játszma, az ami folyamatosan ismétlődik köztetek, biztonságot ad Nektek, hiszen annak már ismeritek a játékszabályát. Viszont hosszú távon eltávolítanak Titeket egymástól. A játszmákkal tűzdelt kapcsolat soha nem lesz harmonikus.

  • Tudsz önmagad lenni a kapcsolatodban? Nem kell elnyomnod vagy feladnod a személyiségedet a másik kedvéért? Ki tudtok teljesedni egymás mellett, meghagyjátok egymás szabadságát?

  • Érzések, érzelmek! Ki tudjátok fejezni, ki tudjátok mondani egymásnak mikor, mit éreztek, legyen az akár bánat, düh, harag, vagy öröm, szeretet stb.? A legjobban érzések által tudunk „egymáshoz kapcsolódni”.

Biztos, hogy még sok-sok tényező van, ami hozzájárulhat a sikeres, harmonikus párkapcsolathoz, de úgy gondolom a fentiek a legalapvetőbbek. Érdemes lehet, időnként ránézni a kapcsolatunkra, vagy egyedülállóként mérlegelni, hogy kellően érettek és alkalmasnak tartjuk e már magunkat arra, hogy jól működjünk egy párkapcsolatban?

Ennek a cikknek a megírására az a tény inspirált, hogy rengeteg rosszul működő kapcsolatot látok magam körül. Egy csomó kompromisszumra vagyunk hajlandóak párkapcsolatainkban. Inkább elviseljük a párunk idegesítő tulajdonságait, beérjük egy „éppenséggel élhető” kapcsolattal és elhitetjük magunkkal hogy jobbat úgysem találnánk, kemény alkukat kötünk, számunkra méltatlan, talán megalázó viselkedést is eltűrünk, és még sorolhatnám mi mindenre vagyunk képesek.

De vajon miért érjük be egy elviselhető kapcsolattal? És miért elégszünk meg vele, hogy Velünk is csak beéri valaki? Mert félünk!?

A félelem, a változásnak egy nagyon erős visszatartó, gátló tényezője. A legtöbbünk számára a legnagyobb félelmet keltő szituáció ugyanis az, ha kikerülünk a komfortzónánkból. Ha valami új, ismeretlen helyzettel kell szembesülnünk, ami bizonytalan, ami nem ismerős, ami nem a megszokott. Félünk kilépni egy már számunkra sem jó kapcsolatból, mert a párunkat már jól ismerjük, abban biztonságban érezzük magunkat, abban már komfortosan mozgunk, még ha nem is tesz minket elégedetté és boldoggá, még ha abban már nem is érezzük jól magunkat, azt már akkor is ismerjük, az vált a komfortzónánkká. Természetesen az egyik legfontosabb és legalapvetőbb igényünk a biztonságra való törekvés. De vajon minden áron?

A rossz kapcsolathoz való ragaszkodás, olyan mintha valami mocsárba beleragadtál volna, ahonnan ugyan ki akarsz jutni, de nincs hozzá elég erőd, hogy küzdj, hogy kiküzdd magad, és a mocsár lehúz, le a mélybe.

lánc

(kép forrása: www.hasznaldfel.hu)

Osho úgy fogalmazott: „A félelmekkel teli élet az egy biztonságos börtön.”

Ha jobban belegondolunk, egy rossz párkapcsolatban úgy érezhetjük magunkat, mint a rabok a börtönben. Minden olyan kiszámítható és biztonságos. Percre pontosan tudjuk mikor mi fog történni. De be vagyunk zárva a falak közé, a szabadság pedig odakint van!

Az élet a komfortzóna végén kezdődik!

Először én sem szerettem, nem mertem kockáztatni, semmit. Amikor azonban az élet belekényszerített nagy változásokba, rájöttem, hogy ez a nagy változás mennyi lehetőséget rejt magában. Előfordult ugyan, hogy rossz irányba vitt, de az is megérte, mert sokat tanultam belőle. Ha kiszabadítod magad a félelmeid láncai alól, azzal csak nyerhetsz: vagy egy szebb, boldogabb életet, vagy tapasztalatot, tudást, ami azonban ugyanúgy kritériuma a szebb, boldogabb életnek. A félelmekkel való szembenézések alkalmával mindig gazdagabbá válsz.

Kedves Olvasó Te melyik típusba tartozol? Aki mer kockáztatni, és nem fél az egyedülléttől sem, nem fél szembenézni Önmagával. Vagy a másik típusba, aki egyik kapcsolatból megy a másikba, időt sem hagyva magának arra, hogy egyáltalán levegőhöz jusson a két kapcsolat között. Bármiféle ítélkezés nélkül merem állítani azonban, hogy az a típusú ember, aki nem képes egyedül lenni, társ nélkül, az még nem ÉRT MEG egy igazi párkapcsolatra. Hiszen menekül egyik embertől a másikig, kapaszkodik mindig valakibe. Fel kell ismerni azonban, hogy az ilyen ember valójában vékony jégen táncol, hisz a párja bármikor elhagyhatja, bármikor egyedül maradhat, mindig ott van a levegőben a rettegés, hogy mi lesz utána? Ha nem félsz az egyedülléttől sem, akkor nincs benned félelem, mersz Önmagad lenni, és nem rendeled alá a másiknak.

Arra biztatnálak Kedves Olvasó, ne hagyd, hogy a félelmeid uralják az életedet! Ne rendeld alá az életedet a félelmeidnek! Ha hagyod, hogy a félelmeid leláncolva tartsanak, soha nem fogod megtudni, milyen lehetett volna az élet az Igazi párod mellett! Ha nem vagy elég bátor, és nem kockáztatsz, hogy megtaláld a párodat, akkor soha nem fogod megtudni milyen boldog életed is lehetett volna!

Gondoljatok bele Kedves Olvasók, hány nő és férfi alkot úgy egy párt, hogy nem illenek össze, hogy nem a megfelelő pár van mellettük. Elkeserítő, hogy mennyi, de mennyi ember kerüli el egymást azzal, hogy nem a megfelelő pár mellett horgonyoznak le. Ezzel növelik az esélyét annak, hogy akik viszont valóban összeillenének, és egy párt kellene alkotniuk, azok soha nem találnak egymásra.

pár

(kép forrása: www.kepeslap.com)

Ismeritek Arisztophanész mítoszát? Az emberek egymás utáni vágyakozását azzal a mítosszal magyarázta, hogy kezdetben gömb alakú lények voltunk. Kétfajta félgömbből voltunk összetéve: az egyik fél férfi, a másik fél női. Ezeket a gömböket büntetésből az istenek kettévágták, és így jöttek létre az eredeti párjukat kereső felek. Csak akkor lesznek újból boldogok, ha megtalálják az elveszett igazi párjukat, a másik felüket. Mindenki az igazi párját keresi, az egyetlent!

Kedves Olvasó, Te valóban megtaláltad a Te „félgömbödet”, akivel egy gömböt, egy egészet alkotsz, vagy valaki másnak a „félgömbjével” próbálkozol?

4 thoughts on “A Boldog párkapcsolat titkai

  • 2016-03-03 at 17:01
    Permalink

    Nagyon hasznos tanácsok, gondolatok. Segít az élet útvesztőjében eligazodni. 😊

    Reply
    • 2016-03-04 at 07:47
      Permalink

      Koszonom, bizom benne hogy igy lesz 🙂

      Reply
  • 2016-04-11 at 00:44
    Permalink

    Kedves Anett!

    Örömmel tölt el, hogy Te is milyen jó kapcsolatban, boldogságban élsz. A boldog párkapcsolatról szóló cikkedből következtettem erre. 🙂

    Ritkán írok, a közösségi oldalakra is alig-alig megyek fel, jóllehet informatikát tanítok, talán épp ezért. Szóval szívesen találkoznék veled-veletek…

    Rólunk annyit, hogy sok-sok szenvedés, csalódás után megtaláltuk egymás félgömbjét. Kapcsolatunk két alapszabályra épül.
    1. a lehető legmélyebb őszinteség
    2. venni egy levegőt, mielőtt a másikat leszidom, megbántom ugyanis életünk végéig egy csónakra tervezünk

    4 és fél éve láttam meg először egy haverom karjaiban. Neki is 2 gyermeke volt nekem is akkor. Most áprilisra várjuk a közös harmadikat! Azt hittem, csak velünk történhet meg ez a csoda

    Gratulálok az írásodhoz: Attila

    Reply
    • 2016-04-11 at 12:05
      Permalink

      Kedves Attila!
      Köszönöm a gratulációdat 🙂
      Valójában a cikkem úgy született meg, hogy összeszedtem az eddigi tapasztalataimat a témában.
      A Te/Ti boldogságotoknak igazán örülök. Ezek szerint létezik… 🙂
      Természetesen nyitott vagyok új ismeretségekre is.
      Üdvözlettel

      Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.